Sós diós karamelltorta
A Kedvesem nem rajong túlságosan az édes ízért. Komoly fejtörést okozott számomra, hogy mivel is lephetném meg születésnapja alkalmából. Mindenképpen valami különlegeset szerettem volna alkotni, olyat, amire emlékezni fog. Szeretem a kihívásokat, végiggondoltam, hogy mégis miket szokott fogyasztani. Hirtelen beugrott, hogy a karamellt azért ő is kedveli, igaz csak módjával, mert ugye kissé émelyítő.
Mindegy!
Megoldom!
Karamell!
A karamellnek örülni fog, csak valahogy megszelídítem, érdekesebbé teszem. Ekkor jutott eszembe a mogyoróvaj. Heuréka! A mogyoróvaj csodálatos találmány, mindenhogy szeretjük, többek között remek vegán karamell italt szoktunk belőle készíteni növényi tej hozzáadásával, amit imád. Erről máskor!
A téma tehát adott, de mindenképp igyekeztem az egészséges keretek között maradni.
Tortaalaphoz:
♥ fél liter kölestej
♥ 18 dkg nádcukor
♥ 2 vaníliás cukor
♥1 ek vaníliakivonat (elhagyható)
♥ 1,5 foszfátmentes sütőpor
♥ 0,5 kg liszt
( 25 dkg zabpehelyliszt + 10 dkg rizsliszt + 15 dkg darált dió)
♥ 0,5 kk szódabikarbóna
♥ 1 ek almaecet
♥ fél citrom leve és héja
♥ 7 púpos ek kókuszzsír
Krémhez:
♥ 4 púpos ek mogyoróvaj
♥ 1 csomag natúr földimogyoró
♥ 3 konzerves behűtött kókusztej
♥ 2 ek nádcukor (porrá őröltem kávédarálóban)
fahéj
Tetején a díszekhez egyszerű fehér cukrot használtam, mivel a nádcukorból készültek szétfolytak.
Út a tortához:
Alapok:
♥ Először is bekapcsoltam a sütőt 180°C-ra.
♥ Összeállítottam a tésztát, ehhez fogtam két tálat, az egyikben a tejet alaposan összekevertem a nádcukorral, a vaníliás cukrokkal, a citromlével, az almaecettel, a vanília kivonattal és az olvasztott kókuszolajjal. A másikban pedig a sütőport vegyítettem a szódabikarbónával és a lisztekkel és a citromhéjjal. Majd apránként folyamatosan forgatva beleöntöttem a lisztes keveréket a nedves mixbe és óvatosan homogénné kevertem. Egy szilikon formába öntöttem és kb 20-25 perc alatt tűpróbáig sütöttem.
♥ Miközben sült a tortalap, felnyitottam és lefölöztem a kókusztejeket, a szilárd felső fehér részt visszatettem a hűtőbe, a konzerv alján megmaradt opálos folyadékot pedig összeöntöttem egy nagyobb pohárba.
♥ Előkaptam egy tapadás mentes serpenyőt és összeolvasztottam a nádcukrot a földimogyoróval és annyi opálos folyadékkal, hogy sűrű krémet kapjak. Amikor összeforrt, lekapcsoltam a főzőlapot és félre tettem hűlni. A megsült tortalapot kihűtöttem szintén egy rácsra téve.
A krém így készült:
♥ A hideg kókusztejszínt ( a kókusztej szilárd részét) egy tálba tettem és a porcukor hozzáadásával kb 2 perces mixereléssel tejszínhabbá varázsoltam.
♥ Egy keveset félretettem belőle egy kistányérra a tálaláshoz és a díszítéshez.
♥ A maradékból kiszedtem egy-két evőkanálnyit és belekevertem a karamell szószba, hogy picit híguljon, ezután fokozatosan adagolva lassan, finoman össze elegyítettem a krémet.
Összeállítás:
♥ A tortalapot kettévágtam, és egy forgó tálcára tettem.
♥ Az alsó részén eloszlattam a krém kb cirka 1/3-át, majd megszórtam földimogyoróval.
♥ Finoman ráhelyeztem a másik lapot, a tetején elegyengettem krém felét, végül a maradékkal körbekentem.
♥ A földimogyoróval vastagon betakartam a torta oldalát.
♥A kókusztejszínt nyomózsákba tettem és kis pacnikat nyomtam a torta tetejére nem utolsó sorban elláttam a kis antennáival, a karamell díszekkel.
(Ekkor gondoltam átteszem a szépen előkészített tortatálra, amikor kiderült, hogy elfelejtettem a torta alá tenni a papírtálcát és nem tudom áthelyezni anélkül, hogy károsodna...)
hahahaTapasztalat:
Mint már az elején említettem igyekeztem mindenből az egészséges változatot készíteni, kérlek okuljatok a hibáimból
ÉS NE ÁLLJATOK NEKI KARAMELL DÍSZT KÉSZÍTENI NÁDCUKORBÓL!
Teljesen más az olvadási foka, ha előbb elolvasom ezt a cikket, akkor nem cseszem el a fél napot a kísérletezéssel.
Eredmény:
Nagyon örült neki, igazán finom lett, valószínűleg el fogom készíteni a javított változatát karácsonyra is, csak remélem teszek alá papírtányért és át tudom tenni egy szép tortatálra. :-)Ha esetleg kipróbálnátok, írjátok meg! :-)
☾ॐ ☯ ☮ ☽